Régen írtam utoljára, de hát tudjátok, az a baj a mai társadalommal, hogy nem mindig jön az ihlet. Na de most. Folytatás!
A most következő történet szereplői kitalált alakok. Bármilyen hasonlóság létező személyekhez csak a véletlen műve lehet.
A narrátor személye nem azonos az íróéval.
A fiatalember szívott egyet a cigijéből és rákezdte:
- Utálom az embereket! – És tényleg. Persze voltak barátai és szerette a családját, de egyébként utálta az embereket, akiket a buszon, a villamoson, a metrón látott. Akik a sorban álltak előtte. Sokszor még azokat is, akik a sorban álltak mögötte. Sőt, őket jobban. Akik a moziban és a színházban ültek rajta (és persze az ismerősein) kívül. Akik a pult túloldalán álltak. De lehet, hogy ott fordítva volt: azok utálták őt. Ez a fiatalember számára sosem volt világos. Sok esetben még a jócsajokat is utálta.
Felmerülhet persze a kérdés, hogy miért? A fiatalembernek természetesen volt rá egy morálisan teljesen megalapozott válasza: - Mert mind ostoba mocskok!
Ezen a ponton talán érdemes megemlítenünk pár dolgot. Ebből az első eddig talán nem volt egyértelmű. A fiatalember egy toleráns személyiség volt. Nem különböztette meg az embereket bőrszín, vallási, nemzeti, nemi és szexuális hovatartozás miatt. Vagyis igen, általában kategorizálta őket, mint ahogy mindenki más is, de nem viseltetett rosszindulattal ellenük, azért mert ilyen vagy olyan. De volt egy másodlagos kategóriarendszere is. Ezt használta hátrányos megkülönböztetésre.
Volt egy barátja, aki igen intelligens és jó humorú volt. Emellett más tulajdonságai is voltak. Például egy időben úgy gondolta, benne testesült meg Jézus másodszorra. Igen, az a Jézus. Emellett, és ez később is megmaradt, utálta a zsidókat. Nem csak utálta őket, fel is ismerte őket ránézésre vagy névről, legalábbis ő meg volt erről győződve, és a fiatalember utálta őt amiatt, hogy ezt a képességet átvette tőle, holott neki semmi baja nem volt a zsidókkal, viszont így egy újabb kategória gyakoribb használatra került.
Ez a barát nem volt antiszemita. De nem ám! Katolikus volt. Hogy mi a különbség? A katolikusok imádkoznak étkezések előtt. Az érvrendszerük is más. Ők nem dolgoznak összeesküvés- elméletekkel. A barát sem volt így ezzel, ám meggyőződéssel állította, hogy mind a pokol tüzén fognak elégni. De amikor kapcsolatba került velük, mindig igen illedelmesen viselkedett. A katolikusok nem foglalkoznak azzal a távolról egyébként szórakoztató bár mélységesen ostoba elmélettel, hogy a zsidók uralják a világ bankrendszerét és végromlásba döntenek mindenki mást. Nekik az a bajuk, (EGYES katolikusoknak az a bajuk) hogy a zsidók ölték meg Jézust. Persze ennél az érvrendszernél felmerül a kérdés, melyet Jay tett fel (az a Jay, aki Néma Bob haverja): „Tudtátok, hogy Jézus zsidó volt?”.
Ez a barát intelligens volt. Tagadta a holocaust megtörténtét, de egyébként intelligens volt.
- Vajon mi lehet most vele? – fújta ki a füstöt a fiatalember elgondolkozva.
